A Junior Bonner című, kortárs környezetbe helyezett western bukás volt, annak ellenére, hogy a kritika nyugodt hangvétele és visszafogottsága miatt a mai napig a rendező egyik legszemélyesebb alkotásaként tartja számon a Cable Hogue-gal egyetemben. A nézettségi problémát maga a mester fogalmazta meg röviden és tömören, ahogy szokta. "Csináltam egy filmet, ahol nem lőnek agyon senkit és senki sem ment el megnézni azt." A film ugyanúgy a megváltozott kor problémáit járja körül, a családi kötelékek fellazulását és ismét érezhető az elmúlt idők utáni sóvárgás. A rodeó már csak afféle tradíció, búcsús mulatság, nem a férfiasság demonstrációja, hősünk a gépek által feltúrt sivatagban kocsikázik, és végignézi, ahogy az öreg Bonner-házat a földdel teszik egyenlővé. Peckinpah itt egyértelműen saját idilli gyerekkorával számol le.